Stormshot élménybeszámoló: Kalózok, fejtörők és egy igencsak ízes fejlövés

A kincses térképek miatt telepítettem, de aztán a lassított fejbelövés marasztalt. A Stormshot: Isle of Adventure nemcsak meglepett – egyenesen ágyúgolyót húzott elő a kalapból. Egyik pillanatban még egy csontváz fejéről akarod lecsapatni a sisakot egy pattintott lövéssel, a következőben már nyakig ülsz időzítőkben, szövetségi meghívókban és egy olyan bázisépítő körhintában, amit meglepő módon nem untam meg. Ez félig logikai-lövöldözős játék, félig trópusi háborús szimulátor – valahogy mégis működik a furcsa mix. Ne kérdezd, én sem értem miért. De hát így néz ki a gyakorlatban: nem csak kattintgatsz a zsákmányért, hanem azt a tökéletes pattanást hajszolod, mint egy megszállott.

Bumm. Pattintás. Csontváz out.

A Stormshot már az elején odacsap. Szó szerint. Kalózok, kincsesládák röpködnek, az átokverte szigeten csapdák és lebegő szellemek várnak. Ekkor hallod: "Itt egy fegyver. Csináld meg."

Se bemelegítés, se túlmagyarázott oktatás. Csak hangulat és durrogtatás. Célzol, pattintasz valamin, esetleg felrobbantasz egy hordót, és ha egy csontváz repül a tengerbe? Gratulálok. Megérkeztél.

A csavar: pár trükkös lövés után egyszer csak távolodik a kamera. Bumm, máris tiéd egy egész sziget. Itt az idő tornyakat építeni, katonákat képezni, meg intézni a saját kalóz társasházkezelésedet. Fogalmam sem volt, hogy mit történik, de nem is voltam mérges emiatt.

Úgy tűnik, nem kéne működnie – de mégis

A Stormshot két teljesen eltérő játék élményét ragasztja össze szigszalaggal. Az egyik fele hülyén jó ricochet-lövölde, a másik pedig egy kellemes mobil stratégiai elkalandozás. A kettő lazán lepacsizik közben.

Folyton váltasz a háromszoros találat és a fűrészmalom csekkolgatása között. Furcsa? Naná. De egy idő után egyszerűen megszokod. Nem racionálisan. Csak... elfogadod.

Egy átlagos session? Megnyitod az appot, begyűjtöd az aranyat, indítod a tornyod fejlesztését, aztán lenyomsz pár fejtörőt, amíg sül a fém. Mintha véletlenül lennél hatékony.

Pattintás, robbanás, újra: A logikai oldal

Százával vannak logikai pályák. Többségük két perc és kész. Célzol. Imádkozol. Általában mellélősz. Tiszta bohóckodás.

Csontvázak bujkálnak ládák mögött, hordók csábítóan csücsülnek. Beállítod a lövést, imádkozol, hogy valami hülyeség történik, aztán vagy mákod van, vagy nem. Egyszer a rossz csontvázat lőttem ki, és buktam mindent. Nem vagyok rá büszke.

Kevés golyód van – itt kezdődik a móka. Ez a próbálkozás és hibázás kalózkalapban. Később jönnek kötelek, karok, tüzes csapdák. Egy rossz klikk, aztán csak nézed, ahogy a kő minden jutalmadat agyonnyomja. Már megint.

Őrültség, de pont ettől jó. Cuki káosz. Egyik pálya sem lehetetlen, de szeretik előbb kicsinálni az önbizalmad.

Ha nem lövöldözöl, akkor mesterkedsz

Amikor a fegyverek hallgatnak, jön a kimutatás. Őrtorony, hőskiosztás, kőgyűjtő osztag. Az egész tele van koponyákkal és kincstérképekkel, de valójában ugyanaz a szokásos mobil bázisépítés.

Időzítők? Ó, vannak. Először viccesek, aztán nem annyira. De ez oké, mert a várakozás közben bármikor lövöldözhetsz még pár pályát. Ez tényleg segít.

A hősök sokkal többet számítanak, mint hinnéd. Egyikük extrát ad a kardosoknak, másik lángoló lövedéket nyit meg. Elkezded kísérletezni, ki mire jó, ki csak divatból van ott. Én rögtön a muskétásokat erősítettem. Nulla bűntudat.

Lakattal őrzött jutalmak: Fegyók, trükkök, extrák

Ha nyersz, pénzt, cuccokat és más csillogó ösztönzőket kapsz. Fegyvereket, hülye lőszert, kinézetet, amik tényleg befolyásolják a pályákat. Nem csak divat, de azért a kalapok sem rosszak.

Van, hogy csak akkor nyílik meg egy szint, ha megvan hozzá a megfelelő cucc. Engem például egy hétig blokkolt, mire rájöttem, hogy a tűzgolyóval be lehet hozni a lemaradást. Puff, megoldva.

Szerencsére nincs loot-tenger vagy gyomorforgató menürendszer. Pont annyi eszközzel variálhatsz, hogy sose unj rá. Kísérletezz, pattints lavába, nézd meg mi lesz.

Egyedül vagy bandában?

Mindig akad valami elfoglaltság. Egyedül bóklászol vagy beszállsz a szövetségi balhéba. Nem muszáj társulni, de ha mégis, durván kitágul a játék. Ingyen loot. Közös fejlesztések. PvP, amit elsőre fixen buksz.

Nincs erőszakosan hozzácsapva ez a rész. Alapszintű szövetségi épületeket húzhatsz fel, adományozhatsz felesleges cuccot, megvédheted a bázist, ha valaki túl nagyra nő. Akkor is van értelme, ha csak csöndben figyelsz a cseten.

Ja, a cset: tiszta őrület. Valaki épp egy hatos csontvázkillt reklámoz. Más meg azt écseli, hogy a hőse "megint a rossz hordót robbantotta fel". Bólogattam. Átérzem.

Free to play, de azért noszogat

Nem muszáj költeni. Lehetne. A bolt tele van gyorsítókkal, hősdarabkákkal, skin-csomagokkal – a szokásos.

De ha ráállsz, középjátékban elkezdenek húzni az időzítők. Mármint, konkrétan ülsz és vársz. Ilyenkor villan a „csak most, csak neked” csomag – nem kell megvenned. De... hát, egyszer elcsábultam. Csak egyszer. Kétszer. Ne firtassuk.

Szerencsére a fejtörős részhez soha nem vágnak fejbe fizetni valóval. Lövöldözhetsz a csontvázakra, ameddig csak akarsz. Nincs energia-rendszer. Csak pusztítás.

Fincsi kinézet, sima futás (többnyire)

A Stormshot olyan látvány, hogy az ember megéhezi. Színes szigetek, ütős robbanások, a kezelőfelület is egész normális. Újabb telefonon? Semmi gond. Régebbin? Kicsit belassul, ha nagy a tömeg.

A szinkronhangok egész jók. Némi sztori is kapott helyet, de nem öntöttek rá egy egész kalózregényt. Pont annyi van, hogy ne unjon rá az ember, de ne is fáradjon bele.

Polírozott, de nem túl mély. Itt nem verset írsz – csontvázat robbantasz!

Amikor pont jól pattan

Ez a játék tudja, hogy kell pillanatokat adni. Beállítasz egy vad lövést, eltalál egy kötelet, lepottyan egy láda, ráesik az aknára, és bumm – szétrepül a teljes csontvázosztag.

Már félig kifejlesztettem a bázisomat, tucatnyi hőst toboroztam, de legtöbbször csak azért nyitom meg, hogy lássam, a következő puzzle milyen agymenést hoz. Olyan, mint mikor flipperben betalálsz valamibe – az az agyat villantó thunk.

Nem fogja megváltani az életed. Írói díjat nem nyer. De amikor egy szellem fejre zuhan egy hordóban, és konfetti hullik, csontvázak szállnak... na, olyankor vigyorgok. Minden. Egyes. Alkalommal.